Tavaszi sorozatunk záró epizódjában Gyabronka Józseftől hallhattátok József Attila Thomas Mann üdvözlése című költeményét. Mint ahogyan arról már korábban írtunk nektek, József Attila 1937-ben Thomas Mann látogatásának előestéjén vetette papírra a német írónak szánt köszöntőjét. Az Országos Széchenyi Könyvtár által őrzött kézirat kapcsán szeretnénk most figyelmetekbe ajánlani a Grafograf blog cikkét, melyben Podonyi Hedvig író, újságíró, grafológus a költő írásképét veszi gorcső alá.

A grafológia görög eredetű szó, melyet a grafo- írás-, valamint a logosz- tudomány- szavak összetételéből alkotott meg Jean-Hippolyte Michon, a grafológia atyja. „A kézírás valójában agyírás. Az agyban lezajló folyamatok késztetik a kezet arra, hogy megjelenítse azokat a papírlapon. A grafológus azt is látja az írásból, amiről a vizsgált személy maga sem tud. Az elemzés során sok titokra fény derülhet, vagy megerősítést nyernek a már ismert jellemvonások.” – olvasható a Híres ember írta… Grafoéletrajzok című könyvben, amely szintén foglalkozik többek között József Attila kézírásával is.

József Attila kéziratai is sok érdekességet rejtenek. Kiderül belőlük többek között az is, hogy „bővében volt a fizikai energiáknak, ezekkel azonban nem tudott egyenletes teljesítményt kifejtve, tudatosan beosztva élni. Lelki terhelhetősége a fizikainál jóval csekélyebb volt és ez fizikai mivoltára is visszahatott. Pszichés problémái gyarapodásával mind energiatakarékosabb megoldásokat keresett – szűkítette, elhagyta az oválokat, gyakran rövidítette a végvonalakat, arányaiban kisebb betűkkel írt. A gyakorta lefelé irányuló sorok, t-áthúzások és végvonalak is csüggedtségről, csökkenő energiaszintről árulkodnak.” Élete vége felé a dinamizmusa alábbhagyott, a kéziratain erről a széteső formák és a rendezetlenség árulkodik – állapítja meg Podonyi Hedvig grafológus.

A tanulmányban arról is szó esik, hogy a költőnek magas fokú tervező és szervező képessége is lehetett. Egyedi írásképe a formahangsúly ellenére zömmel lendületesnek mondható írásmód. A gyermekkori és kései írások kivételével megvalósuló határozott vonalvezetés a céltudatosságról árulkodik, valamint arról, hogy a feladatait átfogó rendszerként közelítette meg. A betűk dőlésingadozása mutatja, hogy pillanatnyi benyomásait is képes volt beépíteni a feladatmegoldás folyamatába, ám ezt nem alkalmazkodva tette, hanem saját szabályai szerint. – írja.  

Ha kíváncsiak vagytok arra, mi olvasható még ki József Attila kézirataiból akkor itt még többet megtudhattok róla: http://grafograf.blogspot.com/2012/04/en-dolgozni-akarok-jozsef-attila.html?m=1

Hamarosan Költőink a grafológusok szemével címmel sorozatot indítunk a VerShaker blogon melyben többek között Ady, Kosztolányi, Radnóti meghatározó személyiségjegyeiről is olvashattok majd. Tartsatok velünk!

----

Minden epizódunkat örökbe fogadhatjátok a VerShaker Örökbefogadási programja keretében, melynek bevételeiből újabb online és élő programok szervezését finanszírozzuk. Részletek:

https://vershaker.blog.hu/2021/04/11/orokbefogadasi_program

A grafológia fogalmának meghatározásában a Tarandus Kiadó által 2012-ben kiadott Forgács Katalin: Híres ember írta… Grafoéletrajzok című könyvét hívtuk segítségül.

Fotó forrása: https://nemzetikonyvtar.tumblr.com/post/37103681396/k%C3%A9zirat-thomas-mann-%C3%BCdv%C3%B6zl%C3%A9se-2-oldal

Szerkesztők: Pifkó Szera és Zoltán Áron

József Attila Thomas Mann üdvözlése című költeményének kéziratát az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik.