„Láthatóvá válnak a híres emberek eddig láthatatlan tulajdonságai az életrajz és az írás összevetésével. Kevés módszerünk van a tudatos és a tudattalan együttes feltérképezésére, a grafotudomány erre kiváló lehetőséget kínál.”

Egy-egy kézirat, levél vagy dedikáció számtalan dolgot elárulhat kedvenc költőnkről, írónkról. Tavaszi sorozatunk záró epizódjában Gyabronka József előadásában hallhattátok József Attila Thomas Mann üdvözlése című költeményét: https://www.youtube.com/watch?v=kye830f3FhM&feature=youtu.be

A VerShaker blog legutóbbi cikkében már a vers kézirata kapcsán olvashattatok arról, miről árulkodnak József Attila szűkített betűi, a gyakran rövidített végvonalai, a lefelé irányuló sorai és a t- áthúzásai.

Most  Költőink a grafológusok szemével címmel sorozatot indítunk a VerShaker blogon melyben többek között Ady, Kosztolányi, Kaffka Margit meghatározó személyiségjegyeiről is olvashattok majd.

Sorozatunk első részében Radnóti Miklós személyiségének titkos jegyeire következtethetünk kézírásán keresztül.

„Radnóti ama kevesek közé tartozik, akik a kifejezés nyelvi gondossága mellett a látható nyelven való közlésre is különösen gondot fordítottak. Keze írása pontos és szabályos, formái csinosak, de minden cikornyától és hivatkozástól mentesek, tükrözik kifejezőeszköz mivoltukat. Radnóti nem szerkesztett nyomdai utasításokat kézirataihoz, mint egykor Kazinczy: de tipográfiában is fogalmazott: kéziratainak tudatosan felépített rendje irányadó volt a vers nyomdai elrendezéséhez is” – írta róla Haiman György tipográfus a Meredek út tipográfiája könyvében.

A Radnótitól fennmaradt levelek és kéziratok azt mutatják, hogy a költő egész életében szépen, olvashatóan, ritmusosan formálta a betűket. Bár életét sok tragédia övezte – szülei korai elvesztése, ikertestvére halála – Radnóti a búskomorság helyett, mindenben az idillt kereste. A színvonalas írásképe azt a benyomást kelti, hogy a sok gyötrelem ellenére, a legrosszabb helyzetekben is megtalálta és megőrizte a lelki békéjét.  Írása nem a mesterkélt szépírás típusa. Kitűnő képességekkel megáldott, a hivatásában elkötelezett, jó szándékú, mély érzésű személyiség volt, aki ezeket az alapértékeket a rendkívüli körülmények között sem veszítette el. – így elemzi a költő írását Forgács Katalin grafológus.

„Lehet-e borzalomról ilyen szépet, ilyen szépen írni.” –  teszi fel a kérdést Ortutay Gyula néprajzkutató Radnóti Miklós bori naplója kapcsán.

Radnóti így formálta a betűket pályája elején és így írt a Bori noteszben is melyet a második világháború idején vezetett, amikor 1944. szeptemberétől gyalogolt Szerbiából, a bori táborból, a munkaszolgálatosokkal Magyarország nyugati határa felé. (A versek keletkezési helyszínei ezt az útvonalat követik.) A negyedik Razglednica, az utolsó vers a hagyatékban. A zömökben álló betűk a tárgyilagosságra való törekvést jelzik, a helyenként megjelenő dőlésingadozások érzelmi érintettségre utalnak, a magasan kitett ékezetek azt sugallják, hogy felülnézetből szemlélte a történéseket. A szövegben látható ly betűit hurkosítja, amely szintén a pozitív életszemléletre való törekvést erősíti. – állapítja meg a grafológus a Híres ember írta… grafoéletrajzok című tanulmányában.

--------

Minden epizódunkat örökbe fogadhatjátok a VerShaker Örökbefogadási programja keretében, melynek bevételeiből újabb online és élő programok szervezését finanszírozzuk. Részletek:

https://vershaker.blog.hu/2021/04/11/orokbefogadasi_program

Haiman György idézetet a Szépmíves által kiadott Bíró-Balogh Tamás Könyvvel üzenek néked Radnóti Miklós dedikációi című kötetéből idéztük.

A Radnóti Miklós kézírására vonatkozó idézeteket a Tarandus Kiadó által 2012-ben kiadott Forgács Katalin Híres ember írta… grafoéletrajzok című könyvéből idéztük.

A Bori noteszről részletesebben a grafograf blogon olvashattok: http://grafograf.blogspot.com/2012/09/radnoti-bori-notesze.html

Fotó forrása: http://radnoti.mtak.hu/hu/04-15.htm

A sorozat szerkesztői: Pifkó Szera és Zoltán Áron

A Bori noteszben Radnóti Miklós Razglednica című költeménye