Ha rendszeresen követitek a VerShaker epizódjait tapasztalhattátok, hogy egy-egy beszélgetés milyen összetett. A beszélgetésekből nem csak a verset mondó színészek gondolatait ismerhetjük meg az adott költeményről, hanem a vers műfordítójának vagy a magyar irodalomtudomány meghatározó szerzőjének vagy éppen egy költőnek. A VerShaker Archív keretében most első évadunk videóinak kísérőszövegeiről és azoknak szerzőiről olvashattok. 

A legutóbbi videó alá, melyben Petőfi Sándor Az őrült című versét Vecsei H. Miklós mondja, Négyesy László tanulmányából hoztunk nektek egy részletet a VerShaker csapatával.

https://www.youtube.com/watch?v=hKFCNu1YJTQ

A Négyesy név sokaknak csenghet ismerősen, de nagyon ritkán tudjuk pontosan, hol hallottuk már. Ez nem csoda, hiszen általában csak "másodkézből", kvázi adalékinformációként olvassuk az ő nevét a századforduló nagy költőinek életrajzaiban. Ő vezette ugyanis a méltán híres Négyesy-szemináriumot a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol a magyar irodalom kimagasló szerzői, úgy mint többek közt Juhász Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Tóth Árpád, Balázs Béla, Csáth Géza és Oláh Gábor hallgatták verstani, esztétikai, irodalomelméleti előadásait. A Stílgyakorlatok címen futó szemináriumi félévek sorozata – egyetemi évei és irodalmi indulása szempontjából egyaránt – meghatározó fórumot jelentett Kosztolányi Dezső és pályatársai számára. Ugyanis nem csak egyszerű egyetemi előadások voltak ezek a szemináriumi alkalmak, hanem "lehetőséget adtak az új tehetségeknek, hogy számot adjanak tudásukról, illetve (részben) bekapcsolódjanak az irodalmi életbe. Életre szóló barátságok köttettek ezen alkalmakkor, s olyan, modernnek számító törekvések jelentkeztek, melyek a korszak irodalomtörténetére is jelentős befolyást gyakoroltak."

Bővebben: https://biografus.blog.hu/…/a_negyesy_laszlo_vezette_stilus…)

Az ő költészet-szemináriumain tanult többek közt Juhász Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád is.) Petőfi "őrültjének" versalakja című tanulmányából: Jékeynek az a véleménye, hogy "Az őrült se nem próza, se nem mértékes vers. Mind a kettőnél több, Petőfi lángszellemének lírai bravúrja. A rapszodikus exaltatio (megdicsőülés) netovábbja, a formai nyűg béklyói nélkül, egyedül a gondolatritmus zeng szárnyain". Más szóval: Petőfi e költeményben remekelt, a szavak zenéjéről lemondott, s a gondolatok zenéjéből szőtt egy szellemibb versformát, melyben a taktusokat csak a gondolatok ritmusa jelzi. Tény, hogy a költő mintegy zenévé tudja olvasztani a gondolatokat, •—• de az nem Az őrült kizárólagos tulajdona, hanem minden lírai költeménynek szükséges föltétele, maga a lyricum (líraiság). S a gondolatok e zenéje nagyon megfér a mértékkel is, noha el lehet nélküle is. Az is tény, hogy Az őrültben a sorok hosszát a lehető határokon belül nem valamely ritmikai elv, hanem többnyire a mondatok terjedelme szabja meg, s így a gondolat lüktetésének erős idomító hatása mutatkozik itt a külső formára; de Az őrültben a gondolatritmus nem nyilatkozik élesebben, mint száz más költeményben, melyek mértékkel is bírnak, egyáltalán e költeményt nem is szokták a gondolatritmus klasszikus mintái közt idézni; végül pedig a gondolatritmusból hogyan magyarázható ki az a sok tiszta jambus e költeményben?

 ---------

Az egész tanulmány itt olvasható: http://epa.uz.ua/00000/00001/00015/pd...

 Fotó forrása: Wikipédia