„Kosztolányi Dezső írása ugyanolyan formai gazdagságot mutat, mint sokoldalú munkássága.”
A VerShakeren Fesztbaum Béla epizódja kapcsán már találkozhattatok Kosztolányi Dezső színeivel. (Ha még nem láttad: https://youtu.be/veRauOUrZH4). Facebook-oldalunkon Kosztolányi színei sorozatunkban írtunk a költő humoráról, utazási élményeiről, otthonának miliőjéről. Most Költőink a grafológusok szemével cikksorozatunkban kézírását vizsgálva szeretnénk nektek további színeket megmutatni személyiségének gazdag palettájáról.
A gyorsan futó sorokban az alakzatok szertelen variációját fűzi egymásba. Végletekig leegyszerűsített írásában nem marad épen egyetlen betű sem. Mindegyiknek hiányzik valamije: kezdővonala, végvonala, alsó vagy felső hurka, középzónás oválja. A költő gondolatai sebesebben száguldanak, mint ahogy rögzíteni tudja azokat a papíron. Ezért a felesleges betűrészeket elhagyja, sőt gyorsírásos szakaszokat is beiktat a szövegbe. Élettempója ugyanolyan gyors, mint írásai. A repülő t-áthúzások irreális ambíciókról árulkodnak, a mélyre nyúló, szépen megmunkált alsó zóna hiánya pedig képzelgést tükröz, amelyek színessé formálják verseit, de talajtalanná teszik a költőt. – vélekedik Forgács Katalin grafológus a Híres ember írta … grafoéletrajzok kötetében. Ezt a talajtalanságot valamint a tudata legmélyén megbúvó tragikus életérzéseket tükrözi Kosztolányi, Egyedül című versének néhány sora is.
„Egyszerre az ősfélelem legyűr,
a lég üres, kihalt a szó, a hang,
s én sáppadottan fekszem itt alant.
A föld szorít, s fölém végetlenül
tágul ki, mint egy kék üvegharang,
a végtelenbe nyúló kékes űr.”
Bár érdeklődése élénk volt az írásképéből mégis inkább a pesszimista életszemlélete rajzolódik ki, a tudatalatt összegyűlt szorongásokat mutatja. A fonalasodó, apró betűs írás is erről árulkodik. Úgy vélte az izolált, az érzékeny, a sérülékeny ember eleve reménytelenül száll szembe a végzettel és az erőszakkal. Egy 1913.szeptember 24-én a Mozi Újságban is megjelent cikkében így vall ezekről az érzésekről és önmagáról:
„Nagyon félénk és ideges voltam. Félénkségem ma is megmaradt. Sokszor úgy látom, sohase cselekedtem, mindig csak történt valami velem. Ezért nem tudok nyugodtan beszámolni a mostani életemről. Ami ma történik velem, az valami, az valami nagyon zavarosnak és igaztalannak tetszik előttem.”
-----
Kosztolányi Dezső Egyedül című költeményét teljes terjedelmében itt olvashatjátok:
https://mek.oszk.hu/00700/00753/html/vers0101.htm#06
A költő 1913-as cikkét a Jaffa Kiadó által kiadott 2018-ban Budapesten megjelent Kosztolányi Dezső Mindent bevallhatok kötetben meg nem jelent írások és más újdonságok című könyvben találjátok.
Kosztolányi Dezső kézírására vonatkozó idézeteket a Tarandus Kiadó által 2012-ben kiadott Forgács Katalin Híres ember írta… grafoéletrajzok című könyvéből idéztük.
Fotók forrása: http://kosztolanyi.mtak.hu/
A sorozat szerkesztői: Pifkó Szera és Zoltán Áron.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.