„A szerelem sohse lehet vad és véresen végzetes azokra, kik az ideák emberei. Ők a szerelmet sem tekintik és érzik realitásnak. A rettenetes végű szerelmek olcsó, anyagias embereké.” – írja a szerelemről Ady párizsi noteszkönyvében.

Grafológiai sorozatunkban már vizsgáltuk Radnóti és Kosztolányi írásképét. Ezúttal egy különlegességgel, egy páros elemzéssel készültünk nektek. Ady Endre és Léda (Diósyné Brüll Adél) írásképének összehasonlításán keresztül nézhetünk be kettejük kapcsolatának kulisszái mögé. Lehet, hogy nem minden úgy volt, ahogy eddig gondoltuk? Költők Karácsonya sorozatunkban már olvashattatok kettejük szerelmének kibontakozásról, (https://www.facebook.com/vershakerface/posts/191555259178393) Ady párizsi útjainak motivációjáról. A férjes asszony iránt érzett végtelen szerelme a Léda Párisba készül című költeményéből is sugárzik:

„Van valakim, aki Minden,
Aki elhagy, aki itthagy:
Páris, Páris, állj elébe,
Térítsd vissza, ha lehet.

Állj elébe s mondd meg néki,
Hogy én fia vagyok, Páris,
Elűzötten, száműzötten,
Messze tőled. De fiad.

Mondd meg néki, hogy te küldted
Magad helyett bús fiadnak,
Kis szerelmét az életnek
Ne vegye még tőlem el.”

„Léda nagyasszonynak születik, aki formálja maga körül az embereket. Óriási betűi mellett szinte elvész Ady Endre kisméretű írása. Felső zónás szárai a magasba repítik a saját ambíciókat és a szárnyai alá vett költő törekvéseit. A kövér és áthelyezett nyomatékú alsó zónás hurkok erős és alantas ösztönöket takarnak a szexuális étvágytól a kegyetlenségig. Az írás legkidolgozottabb középzónája pedig beviszi a vidéki poétát a párizsi életbe.” – állapítja meg Forgács Katalin grafológus.

Annak ellenére, hogy Léda egyfajta lelki és szellemi vezetőként felszínre hozza a költő eredeti betűalakzataiban rejtőző tehetségét, vonzódásuk ellenére kettőjük írásának összehasonlításából is az olvasható ki, hogy igazán nem illettek össze.

„Ady írása mértéktartó. Feltűnőek a Lédához írott leveliben a szublimált g betűk. Ilyenkor a g szár nem bal felé, hanem jobbra lendül ki. Ez a moduláció a tapasztalatok szerint azt jelenti, hogy az így író ember a szexuális ösztön kiélése helyett, illetve mellette más, számára fontosabb dolgokra fordítja energiáját. Ady széles sor- és szótávolságai arra utalnak, hogy ragaszkodott a szabadságához és megszokott életrendjéhez.” – olvashatjuk a Híres ember írta …grafoéletrajzok című kötetben.

Míg Léda az akaratát minden helyzetben zsarnokian érvényesíteni tudta, addig Ady – széles sor – és szótávolságai szerint – ragaszkodott a szabadságához és megszokott életrendjéhez. Írásképükből tehát arra következtethetünk, hogy kapcsolatukban időzített bombaként ketyegett kettejük egymásnak feszülő ellentéte. Ezt az ellentétet Ady több versében is felismerhetjük, ha már csak a jól ismert Héja-nász az avaron című versre gondolunk is, ahol korántsem egy boldog, búfelejtő idillt sugárzó szerelmet látunk kibontakozni, hanem vergődő nyugtalanságot, örökös mozgást, gyötrelmes fájdalmat és céltalanságot. Hajlamosak vagyunk beleesni abba a hibába, hogy mivel rendszerint Ady álláspontját, érzéseit jobban ismerjük, azt gondoljuk, hogy ebben a kapcsolatban is ő volt a domináns, és uralta ezt a kettejük közti viszontagságos évődést. 

Ezért izgalmas igazán Költőink a grafológusok szemével sorozatunk. Olyan titkokra derül fény, ami nekünk, versolvasóknak segít abban, hogy pontosabban lássuk a szeretett költőink által megfogalmazott érzéseket, helyzeteket, jelen esetben azt, hogyan is válhatott durcás kisfiúvá Léda asszony ölében a kifogyhatatlan erejű, szilaj Ady Endre.

.

-----

Minden epizódunkat örökbe fogadhatjátok a VerShaker Örökbefogadási programja keretében, melynek bevételeiből újabb online és élő programok szervezését finanszírozzuk. Részletek:

https://vershaker.blog.hu/2021/04/11/orokbefogadasi_program

A verset és a noteszbejegyzést az Allprint Kft. által 2004-ben kiadott Ady Endre párizsi noteszkönyve című könyvecskéből idéztük.

Ady kéziratának forrása: http://www.oszk.hu/kiallitasok/ady-legszebb-elethimnusza

Az Ady Endre és Léda  kézírására vonatkozó idézeteket valamint Léda kéziratát a Tarandus Kiadó által 2012-ben kiadott Forgács Katalin Híres ember írta… grafoéletrajzok című könyvéből idéztük.

A sorozatot szerkesztői: Pifkó Szera és Zoltán Áron

 Ady Endre kézirata a Májusi zápor után című verséről

Léda kézírása