Most, hogy már javában tart a nyáriszünet és sokunk fejében megfordul, vajon a szabadságunk ideje alatt hogyan kapcsolódjunk ki, arra gondoltunk megmutatjuk nektek, költőink mivel mulatták idejüket, amikor épp nem rímeket faragtak. A VerShaker Blog legújabb Költőink szabadidejükben cikksorozatában megismerhetitek többek között Kosztolányi, Babits, Petőfi, vagy Ady kedvelt hobbijait. Tartsatok velünk, és ha kedvet kaptatok a sakkozáshoz,ladikozáshoz, épp egy nyáresti városi bóklászáshoz, ne habozzatok, próbáljátok ki Ti is!

„Feketesárga tarkaság.
Figyelve áll őrt a sok tarka báb.
Apám órákig bámul, nézi-nézi
és visszabámul, nézi őt a sakk.
Szivarfüstben beszélget véle hosszan,
mint egy komoly arab.”

Kosztolányi Dezső nem csak színes tintákról, elrepülő léggömbökről fantáziált, hanem anagrammákról és sakklépésekről is. A VerShaker tavaszi évadánakvendége volt Fesztbaum Béla, aki Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dalcímű költeményét adta elő és ennek kapcsán beszélgettek Áronnal. (Az epizódot itt tudjátok visszanézni: https://www.youtube.com/watch?v=veRauOUrZH4&feature=emb_title).

Kiderült, az író, költő amellett, hogy csöndes magányában szeretett fantáziálni, néha szobájából, íróasztala mellől kimozdulva, családja és barátai körében is sok időt töltött. Ezek az összejövetelek nagyon sokszor hatottak költészetére is. Mit gondoltok, mivel töltötték ilyenkor az időt? Erről is mesélt Kosztolányiné az Ellenzék című lap riporterének Sz. Weress Jolánnak, egy 1934. április 14-én, megjelent interjújában. Arra a kérdésre, hogy lehet-e olyan szórakozás, mely nem hat Kosztolányi művészetére,az író, költő felesége a következőként válaszolt:

„Sakkozni szoktunk néha – mosolyog a telefonba. Mindig megverem, s ezért négy-öt játszmát követel egymás után, hogy hátha egyszer meg tud verni. De túl mohón játszik, túlságosan örül, ha elszedheti a figuráim, így a végén mindig rajtaveszt. – Kis szünet. – Nem merném állítani – fejezi be Kosztolányiné – hogy, ismerem őt, hiszen még önmagunkat sem ismerjük…”

A sakkot nem csak otthonában, de a nagy társadalmi életet felvonultató kávéházakban is szerette játszani. „A kávéháza mi átriumunk” vélekedett Kosztolányi, annak ellenére, hogy írásaiban pont arról olvashatunk, hogy szebb a falu és az otthon, mint a kávéház…Ott mindenki úgy érezhette egyenlő, a szolgáltatásokra, újságolvasásra, játékra bárkinek lehetősége volt.És hogy hatott-e például a sakk az írásaira és költészetére? Erre választ ad Sakk-matt című írása és a már cikkünk elején idézett A sakk című költeménye.

„Végigsimítottam a homlokomat, és lángoló szemekkel meredten a sakkmező fekete-sárga tarkaságára. Agyamban haditervet kovácsoltam. Három lépés után már előnyben voltam. Szörnyű acélgyűrűt vontam ellenfelem hadsora elé, mely a kombináció szédítő merészségével s a logika vaskövetkezésével roppantotta szét egy vizenyős agy üres kapkodásait. A bástyák keményen állottak, a futók serényen vigyáztak, a lovak mintha fülüket hegyezték volna: minden báb a diadalmas gondolkozás s a szikrázó ész egy-egy epopeiája volt.”

(A teljes művet itt olvashatjátok:http://idegentollak.blogspot.com/2010/10/kosztolanyi-dezso-sakk-matt.html)

A kávéházak asztalainál a kártya és a dominó és a sakk mellett helyet kapott Kosztolányi másik kedvenc elfoglaltsága: a „szellemi társasjáték” is. Nyelvi anagrammák (szavak betűinek felcserélése új szavak létrehozására), rímjátékok, intarziajátékok (A játék lényege, hogy egy nevet, szót, vagy mondatot be kell ágyazni egy másik értelmes mondatba.), nagy barkochba-csaták jelentettek még nagy szellemi erőpróbákat a törzsasztalok körül. Ezeknek a játékoknak nagy mestere volt. – olvashatjuk az Irodalmi kávéházak Pesten és Budán irodalom a kávéházban – kávéház az irodalomban című kötetben.

Kosztolányi Dezső intarziája Csokonai Vitéz Mihály nevére:

„Nem is tudod, hogy milyen jó a csók, ó naiv ítész, mi hájjal kenegetnek.”

Harsányi Zsolt intarziája Kosztolányi Dezső nevére:

„Vendég panasza az étkezdében: Itt rossz a koszt, ó lány, ide zsörtölődni jár csak az ember.”

--------

Minden epizódunkat örökbe fogadhatjátok a VerShaker Örökbefogadási programja keretében, melynek bevételeiből újabb online és élő programok szervezését finanszírozzuk. Részletek:

https://vershaker.blog.hu/2021/04/11/orokbefogadasi_program

Az cikkünkben idézett interjút a Jaffa Kiadó gondozásában 2018-ban, Budapesten megjelent Kosztolányi Dezső Mindent bevallhatok Kötetben meg nem jelent írások és más újdonságok című kötetből idéztük.

A kávéházakban zajló életről az Universitas Kiadó által 1998-ban kiadott Szentes Éva-Hargittay Emil: Irodalmi kávéházak Pesten és Budán irodalom a kávéházban – kávéház az irodalomban című művében olvashattok részletesebben.

A sorozat szerkesztői: Pifkó Szera és Zoltán Áron

Fotó forrása: PIM

Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső
Fotó: László Henrik