„Úgy járom most a várost, mint az újságíró, aki riportra tölti elméje töltőtollát, s lélek helyett egy fehér papírt tart a világ felé: írd rá világ, mi újság Esztergomban! Mi újság lehetne egy ilyen kis vidéki fészekben? A Főtemplom fenn trónol, s gőgje szavait izeni a Dunával Pestnek; a Duna lustán viszi az izenetet. Nem sietős! A hegyek csöppet sem kevesebb méltósággal viselik régiségüket, mint az a hét domb, amelyen Róma épült: Itt a magyar Róma!”

Írtunk már a sakkozó Kosztolányiról, a ladikozó Petőfiről, a focizó Adyról és a teniszező Radnóti házaspárról. A VerShaker Bog Költőink szabadidejükben sorozatunk mostani részében Babits Mihállyal sétálhattok a nyári Esztergomban.  A VerShaker első évadában Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésztől hallhattátok Babits Mihály: Esti kérdés című költeményét és a vershez kapcsolódó gondolatait, amit itt tudtok visszanézni:

(https://www.youtube.com/watch?v=rWzC_qnDSmQ)

Tavaly júliusban pedig megismerhettétek a költő esztergomi, előhegyi „Fecskefészkét”, amely a nyári hónapokra békés és nyugalmas menedéket jelentett számára. Esztergommal való emlékezetes találkozására, amely 1923-ban történt, így emlékszik vissza egy írásában:

„A valóságos eleven Esztergomot hajóról pillantottam meg először, a Dunán: s ez csakugyan olyan volt, mintha valami fenséges és szent királyi székhelyre vonulnék be. A bazilika magasba nyújtotta elibém keresztjét; az alkony aranyszőnyeget terített a hullámokon át a palotáig; fölötte széles ünnepi karzatot mímelt a Várhegy fennsíkja…”

Soraiból is érezhető, hogy Babits első látásra beleszeretett „Szent István városába”. Miután 1924-ben házikót vásárol az Előhegyen, haláláig minden nyáron Esztergomban pihent családjával. Bár Babits ide elvonulni járt, mégis szeretett néha kimozdulni a Fecskefészek falai közül és sétákat tenni a városban, magában vagy művészbarátaival. Így fedezte fel újra és újra a várost.

„Vendégeim vannak, s azoknak próbálom megmutatni Esztergomot. Ilyenkor mindig újra fölfedezem ezt a várost magamnak is. Napokon át járjuk a forró utcákat s hűvös templomokat, s olyan érzésem van, mint mikor kis olasz városokat jártam, kábultan szökdösve minduntalan a tüzes nap gyötrő szeme elől a márványoszlopok pinceszagú ívei alá…”

„Szorgosan figyelmeztetem a vendégeimet arra, ami megmaradt a régiből, s közben itt is, ott is azon kapom magam, hogy túlzok, hogy iparkodok mentül több régit találni. Fantáziám fölforr, elvesztem a felelősségérzetet, s egy magyar Firenze képe alakul ki bennem; még most is ezt a képet látom magam előtt, ahogy itt ülök hegyi lakomban és letekintek a tájra, amely a veranda üvegkockáin át friss színekkel mosolyog föl, mint egy rajzhálós karton…” – írja a Pesti Naplóban, 1932. augusztus 14-én megjelent Esztergomi séta című írásában.

Az már kiderülhetett számotokra, hogy az „Előhegy remetéjét” milyen érzések töltötték el nyaranta a magyar Rómában és/vagy Firenzében, de vajon Esztergom városa hogy viszonyult a költőhöz? Az Esztergom és Vidéke hasábjain 1934. július 19-én megjelent cikkben a következőképp gondolnak rá:

„Minden évben közöttünk van nyáron, helyesen: felettünk tölti el szabadságos napjait. Úgy érezzük, hogy amióta Esztergomban van, szeme van az Előhegynek. Rajtunk és életünkön a tekintete. Érezzük meleg barátságát, szeretetét, keze simogatását. Ennél is többet ad: írásokat, mik fiainknak is szólnak. És mit adhatunk mi? Csak feltekinthetünk azt kívánva, hogy még sok esztendőn át nézzen le hozzánk meleg tekintetével az Előhegyről és még sok esztendőn át játsszék a lélek és gondolat varázslatos orgonáján.”

Ha időtök engedi és van kedvetek nyáron, Ti is látogassatok el a „magyar Rómába”, Babits kedvenc nyaralójába, a kis Fecskefészekbe. A Babits Mihály Emlékházról itt olvashattok részletesebben: https://balassamuzeum.hu/babitshaz-mihaly-emlekhaz/

------

Cikkeinket, videóinkat, kulturális programjainkat mind missziós jelleggel, ingyen csináljuk. Hogy még több helyre eljuttathassuk ezeket a gondolatokat, segíts nekünk, és fogadd örökbe egy YouTube-videónkat a leegyszerűsített Örökbefogadási programunk keretében:
https://paypal.me/pools/c/8ymMTzFm6z

Babits írásait és az újságcikk részletet az 1983-ban Budapesten megjelent Babits és Esztergom Vallomások, dokumentumok, emlékek című kötetéből idéztük.

Fotó forrása: PIM 

A sorozat szerkesztői: Pifkó Szera és Zoltán Áron

 Babits Mihály Esztergomban 1934 nyarán