„Vendégeim vannak, s azoknak próbálom megmutatni Esztergomot…”

A nyár folyamán Költőink szabadidejükben sorozatunkban már olvashattatok Babits nyarairól.A költő és családja 1924-től tizenhárom nyarat töltött Esztergomban a „Fecskefészeknek” nevezett kerti lakban. Bár Babits nem volt igazán társasági ember, ennek ellenére feleségével, Tanner Ilonával számos vendéget fogadtak előhegyi nyaralójukban. Erről árulkodik az az autogramfal is, ami mind a mai napig megtekinthető az esztergomi Babits Mihály Emlékház verandáján. Az autogramfal ötletét egy barátjuktól Einczinger Ferenctől vették. Bár számos aláírás található ezen a falon, azonban nem biztos, hogy hiánytalanul. A konferanszié műfaj megteremtője Nagy Endre Freskót festek Babits Mihály falára című írásában így ír:

„A látogatónak egy darab rajzszenet nyomnak a kezébe, és odakanyaríthatja a nevét a többi mellé. De ez még nem elég a hallhatatlansághoz. Babitsék e célra óvatosságból a legpuhább, legporlékonyabb szenet válogatták ki, és amint a látogató elmegy, egyszerre zord zsűrivé alakulnak át, és beható irodalmi vita után hozzák meg a verdiktet. Ha a verdikt kedvezőtlen, a törlőrongy egyenetlen legyintésére nyomtalanul eltűnik az autogram, ha pedig kedvező a verdikt, akkor Babitsné kihozza a festékes ibriket, és elpusztíthatatlan freskófestékkel födi be a múlékony betűket.”

Hogy igaz-e a legendárium azt nem tudjuk biztosan, de azt igen, hogy Nagy Endre biztosra ment és a nagy pillanatban kaziens festékkel véste fel nevét a falra. Az Ő nevén kívül még hozzávetőlegesen száz név szerepel a falon.Olyan nevezetes irodalmi alakok, mint például Csinszka, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Weöres Sándor, Szerb Antal, Kassák Lajos, Németh László, Sík Sándor Füst Milán, Illyés Gyula hagyta ott kézjegyét.

Ne kérdezd, barátom, hogy mit dolgozom
mert csak vékony időm könyvét lapozom
s ez a fáradt élet úgy tart pihenőt,
mint üres könyv-oldal új szakasza előtt.

A fű sarját nyírom, a fákat nyesem,
fázó bárány módján a Napom lesem.
Lapokkal, levéllel halmos asztalom:
zsongó gyepem ágya csendesebb halom.

„Asztalom bús szirtjén lapok, levelek,
lelkekből verődött, nyugtalan sereg
idevert madárraj, zsibog és csipog:
üzenetek, élet, levelek, lapok…”

Ma van a költő halálának nyolcvanadik évfordulója. És 1961 óta, éppen hatvan éve, hogy nyitva van a látogatók előtt a Babits Mihály Emlékház. A két kerek évforduló alkalmából indítunk sorozatot Babits barátai címmel a VerShaker Blogon. A cikksorozatban megelevenednek majd az autogramfal híres alakjai. A cikkünkben idézett Levél című verse is utal arra a több kötetnyi levélre melyekből az időszakból ránk maradtak. S, hogy miről árulkodnak Babits költő és író barátaival folytatott levelezései? Kövessétek sorozatunkat és tudjatok meg többet ezekről a különleges emberi kapcsolatokról.

------

Babits Mihály Levél című költeményét és az irodalmi tényeket az Esztergom Város Önkormányzata által 2016-ban kiadott „… kinyúlhat égig a lélek…” Babits Mihály esztergomi versei és esszéi című kötetből idéztük. Szerkesztő: G. Tóth Franciska.

Szerkesztők: Pifkó Szera és Zoltán Áron

Aláírások az esztergomi nyaraló falán.  Babits Mihály és Tanner Ilona a látogatók társaságában.