Történt már veled olyan, hogy szerettél valakit, és legszívesebben elhalmoztad volna csókjaiddal (vagy felfaltad volna – ki-ki vérmérséklete szerint), de még arra sem voltál képes, hogy odalépj hozzá és megszólítsd?

Aki azt állítja, hogy nem volt még olyan helyzet az életében, hogy ne tudta volna maradéktalanul szavakba önteni azt, amit érzet, az vagy hazudik, vagy nagyon silány és felszínes életet él. Érzéseink belső gomolygása olykor végletesen megnehezítik kifejezésüket. Vannak azonban olyan kivételes nyelvi készséggel megáldott emberek, akik ezeket a gomolygó személyes érzéseket jóval pontosabban képesek megfogalmazni, mint bárki más. Belőlük lesznek a költők. Költőpárok sorozatunkban azon költők műveiből szemezgetünk, akiknek szerelmük, házastársuk is a költészetnek szentelte életét.

Sok kiváló költőnőnket emlegetjük csak úgy, mint XY költő feleségét. Pedig írásaik és életpéldájuk rengeteg tanulságot és csodát rejtegetnek számunkra. Ady Endre özvegye, Boncza Berta (akit Ady nyomán Csinszkaként ismerünk) saját életútját Petőfi özvegyének, Szendrey Júliának sorsán keresztül szemléli Üzenet Júliának című versében. Többek közt őket is megismerhetitek majd a szeptember elsejétől három naponta megjelenő Költőpárok sorozatunkban!

Üzenet Júliának

(részlet)

Húszévesen szent elítéltek voltunk.

Választódtunk az önfeláldozáshoz.

Selymesen szőke, hercegi hajam

illett a Tied sötét bársonyához.

Naplót Írtunk és húszévesek voltunk

elégni vágyón fiatalok, szépek,

elváltoztató, pusztuló ifjuságunk

hamvát megőrzik a versek és képek.

Együtt jártunk harcok dúlt mezején

átszúrt szívünktől lett véres a dolmány

Nagy földrengésben vesztettük el Őket

s árván vergődtünk tört sorsunk hajóján.

Kértük a vihart – zuzzon porrá minket

hívtuk a halált – nem kellettünk néki

Kifáradtan a vész, – s a zöldelő hantok

parancsot küldtek: hősin tovább élni!

A Csinszka verset a Jaffa Kiadó által 2018-ban kiadott Mert a csodának nincsen párja Csinszka összegyűjtött versei című kötetből idéztük. Sajtó alá rendezte Zeke Zsuzsanna.

Fotómontázs: Zoltán Áron