Sorozatunkban elsőként Petőfi Sándor és Szendrey Júlia versei és naplóbejegyzései által kaphattatok képet arról, az irodalmi nyelv hogyan segíthet férfit és a nőt egymás iránti érzéseik kifejezésében.

Boncza Berta és Ady Endre, vagy ahogy egymást becézték, Csinszka és Csinszky közös élete is tele volt kétségekkel, fájdalommal, de szenvedéllyel is. Csinszka ebben párhuzamot vont saját élete és a korábban élt költőfeleség (vagy feleségköltő), Szendrey Júlia élete között. Erről a következőképpen írt Levéltöredékek arról, ami történt című írásában:

„Fizetni rögtön, helytállni és hitet tenni élő magam és halott Júlia helyett, akinek szenvedésektől agyonvert élete mellett – halálom percéig testvérként áll őrt a szívemen. Az én szívem, - testvére az övének, talán jobb korban, több erővel és több verekedő kedvel.”

Bár Szendrey Júlia és Boncza Berta sorsa sokban hasonlított, költői pályájuk egészen másként alakult. Csinszka és Ady kapcsolata ugyanis 1911-ben már eleve úgy kezdődött, hogy a tizenhat éves lány levelezést kezdeményezett a kor nagy hírű költőjével, melyben első verspróbálkozásait is elküldte „szíves bírálatra”. Nem volt vidám, felhőtlen gyermekkora, és ez jelentős mértékben befolyásolta gondolkodásmódját, érzelemvilágát és későbbi személyes kapcsolatait. – írja Zeke Zsuzsanna Mert a csodának nincsen párja – Csinszka összegyűjtött versei című könyve utószavában. Az egyik Adynak elküldött költeménye a Kint rozsda színű már a világ volt:

"Kint rozsda színű már a világ

Sápadtan hullanak a levelek

Szerelmesem, égető csóku nyár

utánnad megyek.

Kint minden sárga, minden szomorú

Ősz van. Ablakomon behull egy levél

Szép szeretőm, csókos, égető Nyár

Rólad beszél.

Hullaszag jön a szélel. A rét illata

Sárgasávosan néz rám a mező

Minden olyan buta, olyan szomorú

mint egy temető."

1. Svájcz – Lutry.

Ady Endre válaszlevelében – amit Csinszka: Vallomás a csodáról című írásában adott közre, a Pesti Napló 1932. május 1-i számában- a következőképp reagált.

„Kedves tizenhatéves, boldog kisasszony! Beteg voltam s még ma is az vagyok, ezért késett a válaszom. Kicseréltem a maga Ady-lapját – mely valahogyan bepiszkolódott a postán – egy másikkal s ráírtam nevemet. A versei közül az első – nekem nagyon kedves szenzáció volt, maga ma még többet nem érezhet és jobb lesz, ha nem túlságosan kultiválja az érzéseit, mert a nagyszerű versekért gyalázatosan sikertelen élettel fizetünk.

Nagyon köszönöm hogy maga kislány, ott Svájcban reám gondolt. B. u. é. Kívánok Magának s boldog életet.” Ady Endre.

Ady és Csinszka több évnyi levelezés után, 1914 nyarán találkoztak először egymással, addig Csinszka csak leveleivel és verseivel tartotta fent Ady figyelmét, aki "lázas, forró, formátlan panaszoknak" nevezte a fiatal lány verseit, melyek "egy-egy kis affektáltsággal vannak mazsolázva". Máskor azt állította, hogy Berta versei szebbek, mint saját versei. – írta Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész. 1915-ben kötettett házasságuk évében Ady Endre így vallott szerelméről:

Vallomás a szerelemről

"Hetedhét országban

Nem találtam mását,

Szeretem szép, beteg,

Csengő kacagását,

De nagyon szeretem.

Szeretem, hogy elbujt

Erős, nagy voltomban,

Szeretem hibáit

Jóságánál jobban,

De nagyon szeretem.

Szeretem fölséges

Voltomat e nászban

S fényes biztonságom

Valakiben, másban,"

„Harcot és szenvedést kívánt az élet tőlünk, harcoltunk és szenvedtünk hát. Mégis minden harc és szenvedés ellenére, Ady meghagyta bennem tisztult érzését annak a szeretetnek, hogy ritka emberi jóságra mindig szívére ölelte azt, aki miatta sérült meg a harcban. Csoda volt, mert az ember lelkébe be tudta szuggerálni minden tépettségen, lázadáson innen és túl, a legnagyobb emberi szépséget – a jóságot.” – olvasható Csinszka a Pesti Naplóban 1932. május 1-jén megjelent Vallomás a csodáról című írásában.

"Ady

Szemed szenteltvizeknek kútja

az utad a Krisztusok útja.

Szent új tüzek, vágyak és harcok

Páris – asszonyok – hívő – arcok

nincsen előtted új már semmi.

A nagyvilágot összejártad

titkát, bűnét láttad, csodáltad

és mégis tudsz még gyermek lenni

szűzin pirulni, szégyenkezni

A vágyad, álmod, hited tiszta

aludni a bölcsőd vár vissza

Drága, félelmes, szent, kegyetlen

Be megható vagy, be egyetlen!"

1915 Csucsa

-----

Ady Endre versét az Osiris Kiadó által Budapesten, 1998-ban kiadott Ady Endre összes versei című kötetből idéztük. Szerkesztette Domokos Mátyás.

A Csinszka verseket és az irodalmi szövegeket a Jaffa Kiadó által kiadott Mert a csodának nincsen párja – Csinszka összegyűjtött versei című kötetből idéztük. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta és az utószót írta Zeke Zsuzsanna.

 A cikk és levél idézetet a Pesti Napló 1932.május 1-jén megjelent számából idéztük.