Babits „barátai” sorozatunk lezárásaképpen egy különleges ínyencséggel lepünk meg Titeket. Cikkeinkben újra és újra olvashattátok, milyen kiterjedt kapcsolati hálóról beszélhetünk Babits ismeretségi körei kapcsán. Ennek a hálózatnak most az első írásban bemutatott aláírásfal után egy huszonegyedik századi vizualizációját hozzuk el Nektek, egy összegző cikkel kiegészítve, melyben a kiterjedt hálózat alapjául szolgáló Nyugat folyóiratról, és benne Babits történetéről olvashattok.

Három évvel ezelőtt volt látható a Műcsarnokban a Rejtett történetek | az életreform-mozgalmak és a művészetek című kiállítás, ami a 19. század utolsó harmadától világszerte kibontakozó, a közép-európai országokban is virágzó életreform-mozgalmat, illetve annak a korabeli művészetekre gyakorolt hatását mutatta be. A kiállítás részét képezte egy teljes falat beborító kapcsolatháló a magyarországi életreform társadalmi-kulturális teréről Boreczky Ágnes összeállításában, Szabó Zoltán András számítógépes feldolgozásában. „A sokrétű (rokoni – baráti – munka- és szellemi) kapcsolatokkal sűrűn teleszőtt társadalmi-kulturális tér csoport- és személyközi kapcsolatai a különböző filozófiai-, szociológiai-, művészeti irányzatok, iskolák, folyóiratok, társaságok és baráti körök közti érintkezéseket, esetenként az átfedéseket is láthatóvá teszik.” – olvasható a kísérőszövegben. Megkeresésünkre a szerzők engedélyt adtak nekünk, hogy bemutassuk Nektek a hálózatrajzot teljes valójában. Az alábbi linken éritek el nagyítható formában is. Keressétek meg rajta Babits Mihály nevét!

https://www.dropbox.com/s/p58ytg1yusru27n/IPPI_Boreczky_VEGLEGES_6_label_to_node.jpg?dl=0

Boreczky Ágnes kapcsolathálója a magyarországi életreform társadalmi-kulturális teréről.

„Mivel a kapcsolatháló nem néhány évet, vagy egy rövidebb periódust merevít ki, az egyes személyekhez tartozó kapcsolatok nem egyidejűek. Ugyanakkor a hosszabb időtáv alkalmasnak látszott a folyamatosság és a társadalmi-kulturális tér kiterjedésének érzékeltetésére. Az ábrán a legtöbb kapcsolattal rendelkező személyeket nagyobb betűmérettel jelöltük, ugyanakkor a gráf elrendezése és a vonalak hossza nem a csoportok és személyek közti távolságot fejezi ki, inkább a meghatározó személyek, iskolák és szellemi műhelyek hangsúlyosabb megjelenítésére, a köztük lévő sűrű kapcsolatrendszer, illetve a kapcsolatok jellegének a vizualizálására alkalmas.” Az ábrán Babits mint a „Nyugat 3. korszakának” vezéregyénisége helyezkedik el minden irányba fonalait eresztő pókként, a hálórajz közepén. A továbbiakban a Nyugat és Babits közös történetét írjuk meg Nektek, amellyel fontos adósságunkat törlesztjük a cikksorozat végén.

 „Én, boldogolván azt a madarat
ki kalitjából legalább kilátott,
a semmiből alkottam új világot,
mint pókhálóból sző kötélt a rab.”

(Részlet Babits Bolyai című verséből)

Osvát Ernő (lásd az ábrán a folyóirat alapítói közt) szerkesztői zsenialitásának köszönhetően a Nyugat folyóirat az első pillanatától kezdve a legszélesebb szerzői gárdával büszkélkedhetett. Osvát vérbeli irodalompolitikusként vezette a folyóiratot, mindig újabb és újabb tehetségek után kutatva. „A tehetség és az esztétikai minőség alapján egy széles, de körülhatárolható körben sokféle törekvést és kísérletező hajlamot vonzott a laphoz, biztonságot és otthont nyújtva azoknak, akik szembefordultak a konzervatív irodalom szemléletével, de nem kívántak túllépni a szimbolizmus – naturalizmus – impresszionizmus – szecesszió formavilágán.” (Kenyeres 2015) Az 1908 január elsején induló lap hasábjain – ugyan nem a legelsők között, de már – novemberben jelenik meg az első mű Babits Mihálytól, akinek pályája olyannyira összeforr a lap későbbi pályafutásával, hogy annak megszűnését egészen pontosan a költő halálához kötjük (az ő nevén volt a lapengedély). A Nyugat történetét innen folytatjuk majd. 

 A Nyugat szerkesztőségének emléktáblája Budapesten, a Lónyay utca 18/b. szám alatt. 

Zoltán Áron 

A sorozat befejező cikkét (a Nyugat történetét), a következő héten, szerdán, december 1-jén olvashatjátok a VerShaker Blogon és Facebook-oldalunkon.

-----
Szerkesztők: Pifkó Szera és Zoltán Áron.

Kapcsolatháló vizualizáció: Boreczky Ágnes: Egy eltűnt világ nyomában. Mozdulatművészet-életreform, modernitás, emancipáció. In: Németh, András; Skiera, Ehrenhard (szerk.) Rejtett történetek : az életreform mozgalmak és a művészetek. Budapest, Magyarország: Műcsarnok, (2018) pp. 71-85. , 15 p.

Babits Mihály Bolyai című versét itt olvashatjátok egészében.

Kenyeres Zoltán: A nyugat periódusai. In: Majoros Györgyi – Sipos Lajos – Tompa Zsófia (szerk.): a Babits és kortársai. Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó, Bp., 2015.

Babits Mihály Pajzzsal és dárdával című pamfletjét itt olvashatjátok.