„Ha Párizsban volt, vagy máshol bolyongott akkor is karácsonyra pontosan betoppant a szülői házba”

Így emlékezett Ady Endréről édesanyja, – akit fia csak „Ides”-nek hívott – egy rádióinterjúban a költő halála után. Ady rövid élete alatt nem sokszor hiányzott a családi karácsonyi asztaltól. Előfordult, hogy betegség miatt Temesváron ragadt szenteste, és pár nappal utána kellett édesanyjának hazavinnie Érmindszentre, vagy 1898-ban annyira belefeledkezett újságírói munkájába, hogy Debrecenben töltötte az ünnepeket is, de hosszabb távolmaradásra csak a szerelem volt képes rávenni. Szerelme, melyet múzsája, Léda iránt érzett, és az európai kultúra fellegvárának, szellemi csomópontjának, Párizsnak rajongó imádata, ahol Léda élt (Diósyné Brüll Adél). Hogy valójában melyik érzelem volt nagyobb, azt nem tudhatjuk, de tény, hogy a legtöbb nem otthon töltött karácsony Párizshoz kötődött a költő életében, még ha édesanyja erre másként is emlékezett később. Mi most egy párizsi karácsony emlékezetes történését elevenítjük fel Nektek Adytól.

A fotón Ady Endre családja körében látható Érmindszenten. Ady Endre mellett édesanyja, majd Ady Lőrinc,
Kaizler Anna és férje, Ady Lajos.

1906 karácsonyán „Ides” hiába várta haza a fiát karácsonyra, mert Bandi az ünnepeket a Diósy házban töltötte, Párizsban. A költő édesanyja ekkor egy hirtelen ötlettől vezérelve legnagyobb cserépfazekát megtöltötte jóféle szilágysági töltöttkáposztával, és elküldte azt Diósyék címére a francia fővárosba. A küldeményt Ady egy levelében így köszönte meg:

„Édes jó Anyám, itt Párisban alig volt tél. Kétszer esett kevés hó, s mindjárt elolvadt. Diósyék nagyon hálásak a küldeményért. És pompás is volt a töltött káposzta. Majdnem betegre ettem magam…”

A karácsonyi ünnep családösszetartó ereje Ady számára nagyon fontos volt. A költő öccse bátyjáról szóló életrajzából tudható, hogy milyen megrázó volt a poétának az 1897-es Temesváron megélt karácsony, amit betegen töltött. A nyomasztó temesvári karácsony emlékét követően Ady Endre több esztendőn át – 1901-ig – minden évben írt legalább egy olyan verset, amelyben karácsony ünnepét magasztalja, vagy annak problematikusságát érzékelteti – olvasható az Országos Széchenyi Könyvtár elektronikus gyűjteményében. Ezt követően a karácsonyi versek sorozata megszakadt. Ezidőtájt voltak legsötétebb bohém éjszakái, a szifilisz nevű nemi betegséget is ezekben az években szedte össze első ízben, de Lédával is ebben az időszakban találkoztak. Majd 1906-ban, feltételezhetően a káposzta-eset előtt pár nappal, újra publikált karácsonyi művet a Budapesti Naplóban. Ekkor írja meg „A karácsony férfi-ünnep” című versét:

Bethlehem, a te hajnalod
Férfi-hajnal volt. S férfi-bánat,
Hogy fia fogant Máriának.
Mienk az arany, mirrha, tömjén
S a nagy, fájó gondolatok.

Mienk az élet s kötelez:
Kisded-sírás velünk veszekszik,
A nagy Titok fejünkre fekszik.
Óh, testvérek, mienk az élet,
Bennünket biztat és sebez.

Óh élni bús és élni szép:
Áldott az, aki befogadja.
Ma, akinek van édesanyja,
Hím testvérem, borulj elébe
S csókold meg sírva a kezét.

--------

Cikkünkben Víg Emese „... Zúgni fog kis templomban az ének, havas karácsony s úrvacsora...” – Ady Endre karácsonyai” címmel megjelent cikkéből idéztünk a Maszol.ro portálról (2019. december 26.)

A fotón, amit Székely Aladár Cultiris készített Ady Endre és édesanyja szerepel 1917-ben. 

Ady Endre: A karácsony férfi-ünnep című versét, valamint a hozzá kapcsolódó karácsonyi történetet az Országos Széchenyi Könyvtár elektronikus könyvtárából idéztük. Ady Endre összes versei III. részéből.

A fotón Ady Endre családja körében látható Érmindszenten. Ady Endre mellett édesanyja, majd Ady Lőrinc, Kaizler Anna és férje, Ady Lajos. Forrás: Víg Emese „... Zúgni fog kis templomban az ének, havas karácsony s úrvacsora...” – Ady Endre karácsonyai” címmel megjelent cikke Maszol.ro portálról (2019. december 26.)

Szerkesztők: Pifkó Szera és Zoltán Áron.