A #költőpárok sorozatunkban már olvashattatok arról, hogy Babits Mihály és Csinszka 1919 tavaszától szerelmi viszonyt ápolt egymással. Ebben a nagyjából egy évig tartó rapszodikus kapcsolatban két szakításra is sor került. Először 1919 májusában. Ekkoriban hangzott el a Csinszkának címzett szakítás értékű kérdés is „Miért komplikálod az életemet?” Ezeket a sorokat, még néhány levélváltás követte, majd az elefántcsonttoronyban élő költő és Csinszka több mint egy hónapig nem is hallottak egymásról. 1919 júniusának utolsó hetében Csinszka levelében szúrósan Babits korábbi szavaival indít: „Drága Mis, mi van veled mióta nem komplikálom az életed?…” a levél végét pedig a következőképp zárja:

„…Ha semmi rossz közbe nem jön, és akarod, úgy vasárnap délután látni fogsz. Bár nagyon elvadultam Tőled, de Te vagy az oka.
Szeretettel ölel Csinszka”

A kacér sorokat jól értve Babits így válaszolt:

Kedves Csinszka, nagyon régen nem láttalak és nem ’helyeslem’ hogy mint írod ’elvadulsz’ tőlem. Remélem ez az elvadulás még nem túl tökéletes, mint fenyegetsz. Vasárnap délután várlak! Kérlek légy újra jó kisfíú. Kellesz te nekem, ha dolgozom is: sőt talán még jobban” – majd a levél végén megismétli: „Én nem vadultam el tőled – csak nagyon benne élek a munkámban, nem vagyok magamé, bennem szövődik valami, aminek nem vagyok ura. Remélem nem szakad ketté, mielőtt alakot öltene. Köszönt, vár, szeret.
A régi magányos Mihály.

Hány szakítás után jön el a hatalmas testi vággyal kísért „reunion”… Az, hogy az ilyesmiből újra komolyabb kapcsolat legyen, már jóval ritkábban fordul elő. Az idillikus, kiegyensúlyozott periódus Babits és Csinszka esetében is csak öt hónapig tartott. 1919 karácsonyán Csinszka írt Babitsnak, amire a költő semmilyen formában nem reagált. Ez azt jelentette, hogy a szeretet ünnepén újabb szakításra került sor közöttük.

 „Kedves Mis.
Toutes comprendre c’est toutes pardonné.*
Látni szeretne már egyszer –

Csinszka

Veres Pálné u.4. I. em. 1 ajtó méltóztatom lakni.”

*Mindent megérteni annyi, mint mindent megbocsátani.

-----------

A verset, a levélrészleteket és az irodalmi tényeket a Noran Libro kiadó által 2017-ben kiadott Csinszka, a halandó múzsa – Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese című könyvéből idéztük. A kötetet szerkesztette: Rockenbauer Zoltán
Forrásként használtuk még a Két Hollós által kiadott Vastag Anrea által írt és szerkesztett Csinszka – a „Halálraszánt, kivételes virág” című könyvét.
Fotó:Kellner Jenő felvétele. A fénykép eredeti megjelenése: Pesti Napló.

Szerkesztők: Pifkó Szera és Zoltán Áron.