A lelki látóhatár kérdését is körbejárja a Mészáros Blankával készített legújabb epizódunk, Weöres Sándor: Tandori Dezsőnek írt verse kapcsán. A beszélgetésben felmerül, hogy a lelki látóhatár horizontális és vertikális látásmód is lehet egyben, amely összeköti az égi szférát a földi szférával. A látóhatár az maga az utazás, a céljaink felé megtett út is lehet. Ez a látóhatár, ha magunkat egy másik pontból, perspektívából nézzük kettőssé is válhat, mert ezáltal egy teljesen másik képet kaphatunk önmagunkról és másokról is.

Most egy olyan prózakötetet ajánlunk figyelmetekbe, amely egy önéletrajzi regény: regény is, életrajz is egyben. Tandori Dezső: „A komplett tandori- komplett eZ?” című kötetében egy másik perspektívából néz vissza életére, hogy ezáltal újraértelmezze, újrafogalmazza saját magát és tágítsa lelki látóhatárát. Tandori Dezső 1977-től madárneveléssel is foglalkozott, ami műveinek témavilágát is nagymértékben befolyásolta. Ez ebben a könyvben is megmutatkozik, mivel magáról egy veréb szemszögéből ír. A kötetben magát olyan példaképei alakján és művészetén keresztül is szeretné láttatni, mint például Szép Ernő, Ottlik, vagy Kosztolányi.

„Ha nem fogadjuk el, hogy Szép Ernő objektív abszolútum („hibáival” együtt), hát azt mondhatjuk: gazdámnak azért olyan nagy író (Kafka, Rilke, Eliot, Beckett, József Attila mellett), mert gazdám a saját lényével, milyenségével nagyon rá tud hangolódni…”

„Gazdám sokszor állítja: ő Szép Ernő nagyságáig fel sem érhet soha. Tartalmilag? Ezt kérdezik tőle akkor. Formailag? Hogy egyenetlen volt Szép Ernő, s rá is mondták ezt, itt nem számít. Csak hogy tényleg, mi teszi a közlendőt fontossá? Miért akartunk írók lenni? Hogyan, mi által lettünk esetleg azzá? Érzelmek hevességével? Különleges kifejezési móddal? Matériánk kiválasztásával? Szervezésével? De mi az, „hogy a kor szelleme”? Hogyan bírjuk ki, ha a korunkban nem nagyon kapunk többet vállvonogatásnál (Kafka, Szép Ernő, sokan még). Maradandó-e minden szempontból Kosztolányi legnagyobb hangfekvése? Karinthy humora? Móricz nyersessége? Mi ér többet: Ottliknak az, hogy a legfinomabb lélekvolt? Szenkuthynak, mint mondta már gazdám sokszor, a legelértebb műveltség, ennek organizációja? Mészölynek a szellem vágya? Mándynak a mesterségbeli géniusz? Így filozofálgat gazdám. S közben, mondja otthon is, a kor megy tovább, sikerek csúcsain lépkedve. Kételyek nélkül lassan. Ki az, akinek Szép Ernő mondta valaha, hogy „Néked szól”?

A kilencvenes években Tandori horizontját az utazások is tágították. Ellátogatott Londonba, Bécsbe, Párizsba, Koppenhágába, Németország nagyvárosaiba. A könyvben erre több utalást is találunk.

Lelkem, újra Párizs…
Felhőbe hanyatlik a rue de la Pompe –
Ha nem jársz arra, semmi gond,
És úgy sincs gond, ha arra jársz,
De jót, befutót semmit se vársz.

-----

Szerkesztők: Pifkó Szera és Zoltán Áron.

Tandori Dezső: A komplett tandori- komplett eZ? című kötetét, amit ajánlottunk és idéztünk is belőle az Új Palatinus Könyvesház Kft., adta ki 2007-ben.