„mert a szív
 mindig hív
 akármerre bujdosik”

Karácsony második napján VerShaker Karácsony sorozatunkban Móricz Zsigmond író, költő karácsonyi vágyaiba és ajándékozási szokásaiba nyerhettek betekintést. Mint az a naplójából kiderül házasságát követően már soha nem úgy töltötte a karácsonyt, ahogyan az gyerekkorában zajlott. „A karácsonyeste egyáltalán, egy mozzanatában sem folyt le az én gyermekkorom szokásai szerint.” – írja. Ez abból is fakadt, hogy Móricz „kálvinista” volt, felesége Holics Janka pedig „lutheránus”. A szerelem és a szeretett kedves, valamint gyermekei miatt viszont képes volt felülkerekedni ezen és átadni magát az új szokásoknak és az ünnepi pillanatoknak.

Móricz Zsigmond családja körében 
 

„Kezdődött a karácsonyfa-előkészületekkel, amiket gyűlöltem, mert én gyermekkoromban nem láttam karácsonyfát, igen. De a szerelem miatt, némi szívét fájdító ellenszegüléssel mégis belementem, és mindig én gyújtottam fel a fát, és én csengettem a mozsárral angyali üdvözletet, ha rajtam áll, én a gyerekekkel díszítem. Tudom is én.” – olvasható egy 1924.december 24-én délután írt bejegyzésében.

Mint azt Babits „barátai” sorozatunk Móricz Zsigmondról szóló cikkéből is kiviláglott, az író, költő munkájából kifolyólag is sokszor utazott külföldre. Ezért előfordult, hogy az ünnepeket sem töltötte otthon. Így volt ez 1924 karácsonyán is, amikor levelet írt haza gyermekeinek és feleségének, bécsi önkéntes száműzetéséből. A december 23-i keltezésű levelében karácsonyi gondolatai, jókívánságai mellett, ajándékait is elküldte és azt is megírta, ő a távolból mire vágyik.

„Levél a három kis bundával:

Én édes, kedves, jó, szép, drága
kedves jó Feleségem!

Boldogabb karácsont (!) Magának, mint nekem van, és magáé boldogabb is, mert magán nincs bűntudat súlya, nincs bánata a tettekért, és nincs lelkiismeret furdalás. Édes gyermekeim, kedves kicsinyeim szeressétek anyukát, és legyetek jók.
            Viseljétek ezeket a bundácskákat, hogy meg ne fázzatok, és szépek legyetek és jók, és Anyuka viselje az övét, amit úgy nézzen meg minduntalan, hogy az én szívem ugyanolyan híven veri a szeretetet érette és érettek, mint az óra.
            Csókol védtelenül bánatos szívű, a szenvedésbe beleőrült Apátok.

UI: Ha valamelyik kabát kicsi volna, a szűcs kicseréli, de meg kell venni a méreteket.
            Én pedig karácsonyi ajándékul az írógépet, egy kispárnát (hogy magát érezzem, édes) egy pár cipőt, harisnyát, kevés fehérneműt szeretnék a jézuskától.

Igaz, január 1-jéig pénzt nem tudok küldeni, minden pénz kimerült (lesz ez még másképp is).
            Pá, pá, csók, csók”

Móricz Zsigmond és felesége 

A karácsonyi ünnepek során sokszor olyan rokonainkkal is egy asztalhoz ülünk, akikről keveset tudunk, vagy esetleg nem kapcsolatunkat beárnyékolja egy-egy rosszabb élmény, vagy félreértés. Cikkünk végén olvassátok szeretettel Móricz versét, amely a karácsonykor olykor-olykor minden családban előforduló vitás helyzetekhez is jó útmutatást adhat:

CSODÁLKOZÁS

Nem tudom megérteni; hogy hogyan lehet valaki,
aki engem meg nem ért.

Oly egyszerű és világos és előttem nem titok
S ha ki rámnéz, tág szemmel néz s mint egy őrültet csodál,
hol veszett el kettőnk között a kapcsolat, emberek...

Gondold végig: a gondolat arra való, hogy megértsd!
gondold végig: elejétől, egyszerűn, amint igaz!
gondold el a gondolatot: és engedd, hadd járjon át!

És akkor egy uj ember léssz: egy uj ember: uj, igaz!

Lélek, aki lelket keres és oly boldog, ha talál,
mint a néma idegenben egymásra lelt földiek.

Én nem tudlak megérteni, hogy nem értesz engemet...
Hát hogy lehet valaki: aki engem meg nem ért?...

Budapest, 1920. január 13.

------

A sorozat szerkesztői: Pifkó Szera és Zoltán Áron.

Móricz Zsigmond karácsonyi történeteit és gondolatait, levélrészleteit a Noran Kiadó 2004 Kft, gondozásában 2010-ben megjelent Móricz Zsigmond Naplók 1924-1925 című kötetéből idéztük.