G.Tóth Franciskáról már olvashattak a VerShaker Blog követői, amikor az esztergomi Babits Mihály Emlékház kapcsán kérdeztük, melynek ő a házigazdája. Az interjút itt olvashatjátok. Ezúttal magyartanári minőségében kértük fel Franciskát, hogy mutassa meg december 28-án ezen a linken bemutatott kisfilmünket osztályának, és tegyen kísérletet arra, hogy a filmet beépítse egy 12-es osztály magyaróráinak gyakorlatába. A továbbiakban Franciska beszámolóját olvashatjátok

A film egyik jelenete, Stark Ádám és Stark Judit verset elemeznek

Véletlen egybeesés vagy nem, ki tudja, de épp akkor kezdtem el tanítani József Attila költészetét 12-es osztályomnak az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban, amikor lehetőséget kaptunk a VerShaker kisfilmjének megtekintésére. Itt a költő Imádság megfáradtaknak című versét Stark Ádám mondja el. A vers, Ádám, a szülei, az egész kisfilm alapötlete, a vágástechnika, a zenei aláfestés - így, együtt megrendítő.

Én gyakorta szétszálazom a befogadói élményt, mint tanár és mint a múzeumi világ részese. Minden napom erről szól az iskolai magyartanítás során. Az utóbbi időben azonban minimálisra csökkentettem a versek, szövegek felolvasása előtti tanári magyarázatot, netán jegyzetírást. Hagyni akarom, hagyni kell, hogy a mű, a szöveg, maga a művészeti alkotás szólaljon meg és fejtse ki hatását. Mi mást is tehetnék? Szalai Katalin, Holló Ervin, Sipos Lajos, Szabó B. István, Cserhalmi Zsuzsa, Fűzfa Balázs, Fenyő D. György szellemi-lelki műhelyében tanulhattam magyartanári módszertant.  „A jó magyartanár bízik az irodalomban” - bízik a művészetben. Vagyok, aki vagyok, de abban a pillanatban, ahogy szöveget olvasok vagy verset mondok, az irodalom közvetítőjévé válok. Nagy hivatás.

Szívesen elemezném mindazt, amit látunk a kisfilmben, de meg kell hagyni mindenkinek, hogy maga alkossa meg saját benyomásait, észrevételeit. Számomra komplex élményt adott. Akár a vers, akár Ádám versmondásának megtiszító ereje, akár a családi összetartás, akár az élet értéke felől szemlélem. Magyartanárként inspirált mindez.

Ötletindító volt, ahogy Stark Judit lerajzolta a verset Ádámnak. Ezáltal a lírai alapszituáció, sőt, még a műfaji besorolás is könnyebben érthető. A versben beszélő viszonyrendszere is.

A kisfilmet látva arra gondoltam, kipróbálom, milyen rajzzal tanítani József Attilát. Közbeékelem, hogy 9. osztályos koruk óta próbálom megmozdítani, provokálni diákjaimat: jelmezes drámajátékokkal, múzeumpedagógiával, rendhagyó irodalomórákkal a MNM Babits Mihály Emlékházban, színművészek bevonásával, zenével, énekszóval, szerencsekerékkel, irodalmi játékokkal és sétákkal, örömpercekkel, amelyek egy-egy fontos versem, szövegem felolvasását jelentik. És sorolhatnám, de talán a legfontosabb a tanári kérdéskultúrában rejlik, amely motiválója nem más, mint a kíváncsiság. Annak folyamatos jelzése és kifejezése a fiatalok felé a tanári gyakorlat során, hogy érdekel a véleményük és értékes, fontos, amit írnak, alkotnak egy-egy téma kapcsán.

József Attila műveiről tanulva, beszélgetve a számadást hozó, létösszegző versek kapcsán felkértem három tanítványomat, rajzoljanak a költő verseihez. Klasszikusnak számító érettségi tételt készítek elő velük így. Visky Ábel rendező és Kürti István operatőr kisfilmjének megtekintése után új szempontokat vontunk be a műelemzésbe. Réka a Karóval jöttél..., Laura a Talán eltűnök hirtelen..., Anna pedig az Íme, hát megleltem hazámat... vershez rajzolt.

Réka rajza József Attila Karóval jöttél című verséhez

A rajzzal való tanítás kapcsán talán két fő, módszertani irány adódik, amely a tanári feladatok kiadásában válik egyértelművé: konkrét elemeket rajzoljon le a versolvasó diák vagy pedig teljesen szabadon alkosson. Amit neki jelent a vers, bármely soráról, képéről legyen is szó. Felemelő élmény volt számomra az, amikor Anna megköszönte a lehetőséget, hogy rajzolhatott a választott verse kapcsán. Laura, aki József Attila: Talán eltűnök hirtelen... verséhez rajzolt, rövid Messenger üzenetet írt nekem, így: „Szép estét, Tanárnő! Rajzom a depresszió kérdését érinti, ami a költő gyermekkori traumáiból is fakadhat. A hallgatást jeleníti meg, hiszen már alig beszél a költő. A bekötött szem az eltűnést szimbolizálja. Azért lett egy női fej, mert egy női portréval jobban ki tudom fejezni az érzéseket.”

Laura rajza József Attila Talán eltűnök hirtelen című verséhez

Zárszóként azt írhatom, Stark Judit verstanítási módszerét tanárként gondolva tovább, hogy olyan József Attila-óráim voltak az osztályommal, amelyek mintha összegezték volna az elmúlt évek oktatói munkám eredményeit. A vélemények közösségben való megosztását, a másikra való figyelmet, egymás gondolatainak tiszteletét és mindezzel együtt azt a múlhatatlan tudást és belátást, hogy a vers, az irodalom, a művészet, mint meghatározó értékek, valóságok, konkrét formáló erővel bírnak és összekötnek bennünket.

Anna rajza József Attila Íme, hát megleltem hazámat című verséhez

Azt üzenik számomra ezek az alkalmak, tanórák: érdemes kitekinteni, újabb is újabb módszerekkel kísérletezni a vers-és szövegértelmezések során.

Köszönöm, Ádám és Judit! Köszönöm, Áron

G. Tóth Franciska