A szerelem, az emberi kapcsolatok, és a két nem közötti különbségek vagy egyezések mindig is izgatták az embereket, és mindenkinek van róla saját véleménye — egyre több irányból és egyre több platformon foglalkoznak a nők helyzetével, történetével, női írók, művészek bemutatásával, az egyetemes jogaikért való kiállással. 

Carol Ann Duffy, skót származású írónő “A világ felesége” címen megjelent verseskötete olyan epikus irodalmi alakokat jelentet meg, akik legyenek akár férfiak, akár nők, egy kis csavarral mégis a női nem szemszögéből szólalnak meg. Duffy Kirké című versét Ónodi Eszter tolmácsolta a VerShaker második évadának születésnapi epizódjában.     

( Vershaker S02E10. Ónodi Eszter és Zoltán Áron Carol Ann Duffy Kirké c. verséről beszélget.)

Az írónő Skóciában született, de felmenői ír származásúak voltak. Munkásságát számos díjjal jutalmazták az évek során,melyek közül az egyik legnagyobb elismerést a de a Poet Laureate tisztség jelentette. Egyfajta nemzeti költői tisztséget jelent ez, melyet Carol a 2000-es évek elején több évig töltött be. Ő volt az első skót származású ember, az első nő, illetve az első vállaltan meleg személy, aki ezt a posztot elnyerhette. Duffy Shakespeare után a legnépszerűbb költő az angliai fiatalok azon csoportjában, akik az angol szakra jelentkeznek a felsőoktatásban, illetve Prayer című versét a britek második kedvenc versüknek választották. Ennek ellenére Magyarországon alig ismert munkássága, magyarul csak a leghíresebb, a fent már említett A világ felesége című kötete jelent meg. 

Én magam sem ismertem az írónőt és munkásságát, amíg a VerShaker epizódjában Ónodi Eszter el nem szavalta versét. Eszter saját bevallása szerint nem szeretett szavalni, de tudatos önfejlesztés illetve a Katona József Színház Ithaka című darabjában Kirké, a varázslónő szerepének hatására kezdett el ismét a versmondással foglalkozni. Eszter a darabban még civilben jelenik meg a színpadon, majd versmondás közben alakul át egy fodrász segítségével fokozatosan Kirkévé. A színésznő a szerep segítségével került közelebb a versekkel való foglalkozáshoz is. Az ismerkedési folyamatot az adott költeménnyel a hagymahámozáshoz hasonlítja: ahogy az ember egyre többet foglalkozik egy költeménnyel, úgy lesz a verseknek egyre több és több rétege, mondanivalója számára, és úgy kerül az ember szépen lassan közelebb a hagyma közepéhez. A hagyma közepe pedig a saját legbelső énünk, ami Ónodi szerint a kulcs a versmondáshoz.

A versben az eposszal ellentétben Kirké szemszögéből ismerhetjük meg a történetet. Kirké különböző disznósütési receptekre tanítja a nimfákat. Ekközben félreérthetően, kéjesen ecseteli a fiataloknak, hogy milyen is a férfiak, illetve disznók szerelme, hánnyal volt dolga, és milyen pozitív vagy negatív tapasztalatokat szerzett a velük való kapcsolatai alatt. Egy érettebb, idősebb nő osztja meg itt a tapasztalatait fiatal társaival,  egy nő , aki  méltósággal el tudja fogadni, hogy már idősebb, ahogy később azt is, hogy egyetlen szerelmét el kell majd engednie. A beszélgetés folyamán az is kiderül, hogy Eszter egyébként nagyon is szereti a malacokat mint állatokat.

Szóba kerül a férfiakra és a szerelemre várás gondolata is, mellyel kapcsolatban Eszter megemlíti, hogy rájuk nem vár ugyan, de nagyon sok más téren gyakorolnia kell a türelmet. A videó a Covid19 második hullámának idején készült, amikor ismét minden bezárt. Eszter megemlíti, hogy őt is felőrli a várakozás, méghozzá a színházak újranyitásával kapcsolatban, és annak bizonytalansága, hogy vajon a nézők mernek-e majd ismét elmenni, és sokan, együtt élvezni a darabokat. A beszélgetésben Eszter és Áron arra is kitérnek, hogy az eposzban a másik nőnek, Odüsszeusz feleségének, Pénelopénak milyen lehetett a várakozás Ithaka szigetén amíg Odüsszeusz távol volt. Mindkét nővel kapcsolatban a tevékenykedés, az idő hasznos eltöltésének kérdése merül fel a beszélgetésben.

Azóta a járványnak vége szakadt, a színházak is újra működnek, ám folyamatosan sodor elénk az élet olyan új kihívásokat, amelyek ismét csak türelmet igényelnek tőlünk, és ahol tevékenyen is lehet várni a nehéz időszakok végét, gyakorolva ezzel az embertársainkkal való empatikusabb bánásmódot, az egymásra figyelést és segítést. 

A videó lezárásban Áron a verseskötet egy másik költeményéből, A szépség és a szörnyeteg női szereplőjének szemszögéből íródott versből hoz részletet, ahol az utolsó mondat akár Kirkére is vonatkozhatna. „Hadd legyek én, aki kevésbé szeret”, mondja Belle a szörnyetegnek. Kirké is szembekerül ezzel , amikor elengedi Odüsszeuszt egy év után a szigetről. Kirké érettebb, idősebb, tapasztaltabb is, mint a hős. Igazából Kirkét és Pénelopét is nevezhetjük hősnek; Kirké képes elengedni az egyetlen és igaz szerelmét, akitől távozása után még fia is születik, míg Pénelopé minden cselt bevetve várja haza  férjét, és próbálja egyben tartani a királyságot egy olyan korban, amikor a nőknek egyáltalán nem hagyták, hogy nyíltan uralkodjanak. 

Maga a kötet is arra buzdít, hogy merjük más szemszögből nézni a világot és a többi embert, merjünk bátrak lenni, az érzéseinkről nyíltan beszélni. 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A cikket írta: Varga Mirjam

Lektorok: Keserű Rebeka és Zoltán Áron

Szerkesztő: Varga Eszter

Versek:

Carol Ann Duffy: Kirké; Mrs. Szörnyeteg (részlet) a versek megjelentek Kappanyos András fordításában

Carol Ann Duffy: A világ felesége (The World’s Wife) című kötetében, Arktisz, Budapest, 2006.

A Mrs. Szörnyeteg című verset eredeti nyelven itt tudjátok elolvasni:

Ónodi Eszterrel készült videónkat itt tudjátok megnézni:

Ha csak a verset szeretnétek végtelenített verzióban hallgatni, kattintsatok ide:

A fordítóval, Kappanyos Andrással készült interjúnkat pedig itt tudjátok elolvasni:

Források: 

https://www.britannica.com/biography/Carol-Ann-Duffy 

https://www.scottishpoetrylibrary.org.uk/poet/carol-ann-duffy/ 

https://www.theguardian.com/books/2002/aug/31/featuresreviews.guardianreview8