A VerShaker tavaszi sorozatának záró epizódjában Gyabronka József mondja el József Attila: Thomas Mann üdvözlése című költeményét. Amit itt tudtok visszanézni:
https://www.youtube.com/watch?v=kye830f3FhM&feature=youtu.be
József Attila költeményét 1937-ben Thomas Mann utolsó magyarországi látogatásának tiszteletére írta. Vágó Márta a költő szerelme visszaemlékezéseiből tudható, hogy a vers a vendég érkezése előtti nap íródott. Így ...
Van már kenyerem, borom is van,
Van gyermekem és feleségem.
Szivem minek is szomorítsam?
Van mindig elég eleségem.
Van kertem, a kertre rogyó fák
Suttogva hajolnak utamra,
És benn a dió, mogyoró, mák
Terhétöl öregbül a kamra.
Van egyszerü, jó takaróm is,
Telefonom, úti böröndöm,
Van jó-szívü jót-akaróm is
S nem kell kegyekért könyörögnöm,
Nem többet az egykori köd-kép,
Részegje a ködnek, a könnynek,
Ha néha magam köszönök még,
Már sokszor előre ...
Az utolsó vonaton a géphang is mást mond.
Mintha ismerné az embert.
Hozzáteszi, hogy tilos a dohányzás.
Tüzet kért. Kifújta a füstöt.
Szőke volt, és madárcsontú,
nem hasonlított rád.
Nem is a típusom,
ha van nekem olyan,
nem is a stílusom.
Gyanúsan tág pupillák,
a sminken látszott,
hogy otthonról kilépve
még odafigyelt.
Úgy, ahogy nem szeretem. Magára.
Nem is indult el köztünk semmi.
Viszont elindultunk.
Az ilyen lányok szoktak keresztülnézni rajtam.
Elsuhanó ...
Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.
Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én ...
Rondó - Kódával
Kis pont vagyok a világegyetemben
Csillagok közt, honnan évekig ér el a fény,
Kis pont vagyok a világegyetemben,
Egyetlen pont… ez vagyok én.
Az életnek minden már megfejtett titka
Rejtőzik bennem, úgy, mint bárkiben,
Az első sejt s a néhány pillekönnyű porszem,
Amivé leszek majd, túl az életen.
Kis pont vagyok a világegyetemben
Csillagok közt, honnan évekig ér el a fény,
Kis pont vagyok a világegyetemben,
Egyetlen ...
Harminchat fokos lázban égek mindig
s te nem ápolsz, anyám.
Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik,
kinyujtóztál a halál oldalán.
Lágy őszi tájból és sok kedves nőből
próbállak összeállitani téged;
de nem futja, már látom, az időből,
a tömény tűz eléget.
Utoljára Szabadszállásra mentem,
a hadak vége volt
s ez összekuszálódott Budapesten
kenyér nélkül, üresen állt a bolt.
A vonattetőn hasaltam keresztben,
hoztam krumplit; a zsákban köles volt ...
Kedves verébpapa ,
mert sose mindegy és semmise mindegy
semmi (de mért nem mindegy, ha semmi?)
például te a verebeiddel
és én a macskákkal, nem tudunk
utazni, mert mi lesz az álla-
tokkal akkor, miféle álla-
potba (kerülnek) merülnek,
persze mindegy (de akkor
mért nem mindegy) kettős látóhatár
és az egyik a másiknak az
egyikje, a másik az egyiknek a
stb. pl. neked a verebek,
te kinn vagy és ők mégis
belül őriznek téged, míg én
(ugyanaz) hát mért nem mindegy,
ha ...
Midőn az est, e lágyan takaró
fekete, síma bársonytakaró,
melyet terít egy óriási dajka,
a féltett földet lassan eltakarja
s oly óvatossan, hogy minden füszál
lágy leple alatt egyenessen áll
és nem kap a virágok szirma ráncot
s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán
nem veszti a szivárványos zománcot
és úgy pihennek e lepelnek árnyán,
e könnyü, síma, bársonyos lepelnek,
hogy nem is érzik e lepelt tehernek:
olyankor bárhol járj a nagyvilágban,
vagy otthon ...